Kevés ember van a paddockban, aki jobban ismeri Kimi Räikkönent, mint személyi edzője, Mark Arnall. A szakember most eloszlatott pár tévhitet a bajnokkal kapcsolatban, és mesélt egy fogadásról, melyet Räikkönen és Vettel kötött egymással tollaslabdázás közben…

Kimi Räikkönent nem foglalkoztatják a Forma–1 dolgai, nem szívesen edz, lusta és időnként igencsak motiválatlan. 2007 bajnokáról elsősorban ezen hiedelmek terjengnek a paddockban. Személyi edzője, Mark Arnall viszont ismeri a Ferrari versenyzőjének másik, valódi arcát is, így pontosan tudja, hogy ezen közhelyek mennyire nem állják meg a helyüket.

Arnall 1997 óta dolgozik a Forma–1-ben, korábban Mika Häkkinen mellett tevékenykedett, majd 2001-ben elkezdte az azóta is tartó közös munkát Räikkönennel. Noha egyeseknek az a benyomásuk, hogy az időnként teljesen közönyösnek mutatkozó finnt egyáltalán nem is érdekli a Forma–1, Arnall a Mario Muth-nak adott interjújában határozottan rácáfolt erre. „Ez nem igaz. A versenyzés az ő nagy szenvedélye. Ha nem szeretné, amit csinál, már rég abbahagyta volna. De ha a hétvége véget ér – mindegy, hogy jól vagy rosszul alakult –, Kimi lezárja, és már a következő versenyre összpontosít, mert tudja, hogy a múlton már nem változtathat” – magyarázza a tréner.

„Én tudom, mi zajlik a színfalak mögött. Kimi mindent olyan jól akar csinálni, amennyire csak lehetséges, és nagyon keményen dolgozik ezért. Az tehát, amilyennek az emberek látják, hogy nem törődik semmivel, teljesen téves kép. Én látom, mi történik, tudom, mennyire sok munkát öl bele ebbe, és azt is, mennyire nyerni akar.”

Arnall úgy véli, Räikkönen amolyan álarcot tart valódi arca elé a versenyhétvégéken, és sokan ezen maszk miatt tartják őt lustának és nemtörődömnek. „Amit a nagydíjhétvégén látunk belőle, az annyi, amennyit láttatni akar. Amikor végigsétál a paddockon, nem is látod az arcát, mert rajta van a sisakja. Ő egyszerűen csak olyan gyorsan akar vezetni, amennyire csak lehetséges, aztán eltűnni névtelenül. A nyilvánosságot nem kedveli, nem szereti, ha fényképezik és autogramot kérnek tőle. Szándékosan mutatja, hogy megközelíthetetlen, mert nincs szüksége erre. Ő egyszerűen így kezeli ezt a helyzetet. Viszont valójában nem ilyen, az emberek nem látják a másik arcát. Nagyon jó humorérzéke van, nagyon szeret együtt lenni a barátaival, és szereti a hétköznapi dolgokat. Ezt viszont nem látjuk, mert csak a Forma–1-es Kimit ismerjük.”

Räikkönenről azt is sokszor hallhatjuk a kritikusoktól, hogy riválisainál kevesebb figyelmet fordít a technikai kérdésekre, kevesebb időt szán a mérnökökkel való egyeztetésre, az adatok elemzésére. Arnall erre érdekes magyarázattal szolgált. „Egyszerűen hihetetlen tehetsége van a vezetéshez. Tudja, hogy mit képes kihozni az autójából, ha beleül, neki nem kell mindent elemeznie. De ettől még nem válik lusta versenyzővé. Ha tudod, mire vagy képes, hol vannak a határok, mennyire nyomhatod, akkor egy csomó időt megspórolsz azzal, hogy nem kell rájönnöd. Akinek nincs meg ez a természetes képessége, annak sokkal többet kell dolgoznia, hogy rájöjjön minderre, mint annak, aki ezt érzésből tudja” – magyarázza.

A szakember végül azt a tévhitet is eloszlatta, hogy Räikkönen nem elég motivált, s nem lángol benne annyira a tűz, mint egyes vetélytársaiban. „Számára minden egy kihívás, és nagyon is győzni akar” – mondja erről Arnall, majd konkrét példával szemlélteti mindezt. Az első alkalomról mesél, amikor Räikkönennel tollaslabdáztak az edzésen. „Kimi magával hozta egy barátját, és azt akarta, hogy előbb vele játszak. Így meg tudott figyelni engem, és tudott tőlem tanulni. Aztán Kimire került a sor – természetesen a tapasztalatomnak köszönhetően én nyertem a meccset. Viszont annyira elszánt volt, hogy jobb játékos legyen, hogy rendszeresen gyakorolt a meccseink között is. És eljutottunk arra a szintre, hogy már nem tudtam legyőzni őt” – mondta.

Ami a tollaslabdát illeti, Räikkönen egyébként leendő ferraris csapattársával, Sebastian Vettellel is előszeretettel vív nagy meccseket. „Egyszer valahogy Sebastian is lejött, hogy játszon egyet velünk. Fogalma sem volt a tollaslabdáról, és simán veszített ellenem és Kimi ellen is, mert tapasztalatlan volt” – meséli Arnall. „Kimi aztán elkezdett tréfálkozni, hogy megkapja a Ferrari Enzóját, ha legyőzi őt. És aztán mentek a nagy csaták, mert szerette volna elnyerni az autóját. Egy kicsivel később aztán újra összejöttünk egy játékra, és Sebastian hihetetlenül jó volt. Mert időközben edzett, mint az őrült. Azóta is szoktunk játszani, és nagyon szoros csatákat vívunk” – mesélte Arnall.